Kérdésekkel provokálta a CDU az úgynevezett civilek pénzelése kapcsán a Bundestagot, leorbánozták

Elege lett a CDU-nak: több mint félezer kérdést nyújtott be a még regnáló balos-zöld német kormánynak, amelyben többek között arra kereste a választ, hogy a jobboldal ellen tömegeket utcára vivő baloldali szervezetek pontosan milyen pénzekből és ideológiák mentén igyekeztek a CDU/CSU-t lejáratni.

Emlékezetes: a választások előtt példátlan méretű tüntetések zajlottak Németországban az Alternatíva Németországért (AfD) és a kereszténydemokraták (CDU/CSU) állítólagos politikája, lehetséges együttműködése, és úgy általában a jobboldalisága ellen. A recept kísértetiesen hasonló volt, mint a USAID által pénzelt szervezetek magyarországi tömegtüntetéseinél látható volt.

Az NGO-knak januárban több százezer embert sikerült utcára vinniük az AfD bevándorlásellenes politikája ellen, főként Berlinben, Kölnben és Münchenben, illetve Halléban, ahol a párt társelnöke, Alice Weidel kampánybeszédet is tartott; de februárban is tízezrek tüntettek Hamburgban a párt ellen. Februárban már a két párt feltételezett együttműködése ellen tiltakoztak, persze ugyanúgy kihegyezve a CDU-vezér Friedrich Merz által benyújtott, a korlátlan migrációt valamelyest szabályozó törvényjavaslat ellen.

Az eléggé egyértelműnek tűnt korábban is, hogy ezek nem spontán felháborodott polgárok demonstrációi, hanem gerjesztett akciók. A tüntetéseket általában különféle, magukat civilnek nevező szervezetek szervezték, amelyek ilyen vagy olyan módon az úgynevezett „politikai előtér” (politischer Vorraum), vagy ékes magyarsággal: mélyállam részét képezték, és az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció 2021-es hatalomra jutásával komoly szerepet is kaptak; elsősorban a zöldekhez kötődtek.

Különösen eklatáns példák voltak erre a rasszizmusellenes tüntetések is, az országot megrázó három legutóbbi merénylet kapcsán, amikor muszlim migránsok követtek el, siettek a rasszizmus és az AfD ellen tüntetni; holott Magdeburgban, Aschaffenburgban és Münchenben is egyértelmű volt, hogy az elkövető külföldi, muszlim kultúrkörbe tartozó ember volt, utóbbi kettő esetében pedig eleve olyan menedékkérő, akit már régen ki kellett volna toloncolni, de valamiért ez nem történt meg.

Végül hétfőn, vagyis a Bundestag-választások másnapján a CDU/CSU frakció úgynevezett „kis kérdést” intézett a szövetségi kormányhoz, a nem túl érdekfeszítő „Államilag támogatott szervezetek politikai semlegessége” címmel. Azonban a kérdéssor se nem volt kicsi, se nem száraz: a 32 oldalas beadvány 551 (!) kérdést tartalmazott, és ott díszelgett rajta Friedrich Merz, Alexander Dobrindt és a frakció aláírása.

Például a magukat nyíltan baloldalinak valló csoportok árnyékstruktúrájában pedig valódi kampánytámogatást jelentettek közvetlenül a választások előtt. A csoportok között számos még csak nem is valamiért, hanem valami ellen szerveződött: lásd „Omas gegen Rechts” – „nagyik a jobboldal ellen”, méghozzá adófizetői eurókból, értelemszerűen nem közhasznú, hanem politikai célú tevékenységekkel.

A CDU-s beadványban egy sor, hasonló profilú NGO szerepel, olyan itthon is ismert szereplőkkel, mint a szélsőséges állatvédő PETA, a radikális zöldprogramot erőltető Greenpeace de ott van az AfD-ről lejárató, hazug „dokumentumfilmet” forgató Correctiv és még jó páran (Campact; Attac; Amadeu Antonio Alapítvány; Animal Rights; Foodwatch; Dezernat Zukunft; Deutsche Umwelthilfe; Agora Agrar; Agora Energiewende; stb.).

Vagyis a zöldpropaganda mellett ott van az erőteljes baloldali szál is, a jobboldali „összeesküvések” leleplezése, a migráció melletti kiállás, és a többi szokásos téma, amit ezek az NGO-k zászlójukra tűztek.

Természetesen a beadványt követően a pártok hangosan tiltakozásba fogtak, a leghangosabb közülük a bukott kancellárjelölt, Robert Habeck államtitkára, Sven Giegold zöld pártalelnök volt, aki olyanokat mondott, minthogy

a civiltársadalom elleni támadásra panaszkodott, és arra, hogy a párt „visszaél az állami apparátussal, arra kényszerítik, hogy civil társadalmi szervezetek után kutakodjon”.

„Nagyik a jobboldal ellen” tüntetés, szivárványszínű „fck nazis” és egyéb kiegészítők egy táblán. Forrás: Hauke-Christian Dittrich / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP